i'm done

Mostvagyok úgy,hogy rohatul nemtud érdekelni már semmi.Nemvagyok mérges se ideges régvoltam ennyire nyugodt és magabiztos.Vagyis a legutóbbi azt nemtudom..Mostanság túl sokat használom azt a szót,hogy 'fura' de minden tényleg az...magamon kiigazodni kész művészet tényle,egyikpercben ez lenne jó másikban meg az de ezcsak nekem jó másnak nem csak azaszar,hogy más nemvesz észre ha hibázik vagyvalami,persze énis szoktam senkinek tökéletes csak van aki aztképzeli magáról :) Mindig rosszul döntök illetve mindig mindent elrontok,soha de soha nemtud öszejönni nekem semmi tényleg.És még nekem vannak terveim a jövőre nézve? Terveim? Mikormég aztsem tudom mit akarok és mitnem és hogyan tovább..Egyszerűen szar ez az egész,és kb nemtudok ellene tenni semmit..Úgyérzem minden egyes kérésem amit valaha az életől kértem csakúgy eltűnik egydarabig oké boldogságoság a köbön minden akár a tündérmesékben aztán a végén csak elkel,hogy csesződjön minden dehát mitisvártam könyörgöm? Olyan tipikus ... namindegy:D Nemsiránkozom régnem esek depresszióba ilyenekért.Ez most úgy semmihez sem hasonlitható vagyis komolyan nemtudom miről zagyválok :D de tényleg.. semmi bajom nembögök,nemvagyok szomorú semmi ilyen tűnet.Olyan üresvagyok,most kellene egy meszimeszi hely ahova csak úgy eltudnék menni és nemjönék vissza soha.Kitérdekelnek a többiek? vagy kitérdekel hogy milesz másal? Ezolyan hogy 'ha egyszer eltűnék észrevenné valaki?' komolyan nemtudom megmondani erre a választ.Igazából nemtudom,hogy gondoltam/tuk hogy ez mennifog soknak még úgysem megy hogy napmintnap együtvannak nemhogyúgyhogy mérföldek választanak el..Mindig azthittem,arra vártam,hogy egyszer eljön azaz ember akive olyan szinten felhötlenül boldog birok lenni,hogy úristen és hogy ez ellen senki nemetsz majd,hogy önfeleten nevetek majd vele és mevadulok érte blabla.Volt ilyen nemis egy,de a végén mindig rákellet jönnöm,hogy 'áhh,ezsem azvolt' ' úristen,mit látam ebbe az emberbe?' 'ő sem az' és ez úgyérzem igyfog menni mindig nemtudom mindig mitbirok elrontani vagy egyáltalán mértver igy az Isten mivel érdemlem ki :DD de lehet rosszvagyok és utál :K jó befejeztem a hülyeséget:D csak tényleg most olyan jóóóóóóóóóóóóóóólvagyok ennyi :) nem boldog,vidám vagy ilyesmi csak nemnyom semmi és jólvagyok és azthisze mez jóérzés.Nemtudom milesz a vége ennek az egésznek,igazából soha egy percre sem akartam,hogy ezlegyen dehát most jól ellet küldve a francba (:() ugyhogy nemis várok semmit csakegy konkrét kijelentés hogy ... ! Utána meg továbbra is szarbanvagyok de örülök,hogy legalább nem hullámzik.

"Az, hogy túlteszed magad rajta, nem jelenti azt, hogy elfelejted, nem jelenti azt, hogy hűtlen leszel az érzéseidhez, csak annyit jelent, hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmad, egy olyan szintre, ami nem tesz tönkre. Tudom, hogy pillanatnyilag elképzelhetetlen, hogy túltedd magad rajta. Lehetetlen. Felfoghatatlan. Elképzelhetetlen. Nem akarsz túl lenni rajta. Miért is akarnál? Nem maradt neked más, csak ez. Nem kellenek a kedves szavak, nem érdekel, mit gondolnak vagy mondanak mások, nem akarod tudni, hogy ők mit éreztek, amikor elvesztettek valakit. Ők nem te vagy, igaz? Ők nem érzik azt, amit te. Az egyetlen dolog, amit akarsz, az, amit nem kaphatsz meg. Elment. Sosem jön vissza. Senki sem tudja, milyen érzés. Senki sem tudja, milyen az, kinyújtani a kezed, és megérinteni valakit, aki nincs ott és soha nem is lesz. Senki sem ismeri ezt a betölthetetlen űrt. Senki, csak te."
(Kevin Brooks)